Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Látnivalók - Budapest 1. ker. képes leírás - Budapest 1. kerület.tlap.hu
részletek »

Látnivalók - Budapest 1. ker. - Budapest 1. kerület.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: budapest1ker.tlap.hu » Látnivalók - Budapest 1. ker.
Keresés
Találatok száma - 5 db
Rudas Fűrdő

Rudas Fűrdő

1566-ban készült el a mai fürdő központja: a törökfürdőben 10 méter átmérőjű, áttört kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, egy nyolcszögletű medence foglal helyet. A Duna és a hegyek találkozásában létrejött geológiai törésvonalban évezredek óta meleg vizes források bukkannak a felszínre. Különösen így van ez a Gellérthegy tövében, az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében, ahol 21 meleg vizű forrás fakad. A forrásokra már a középkorban fürdők épültek, és különösen a török időszakban használták ki a feltörő meleg vizet.

Citadella

Citadella

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a 19. század első felében.

Bécsi kapu tér

Bécsi kapu tér

A Bécsi kapu a Várnegyedet és a Várhegyet közelítő második legfontosabb utat vezeti a platóra, környéke pedig a negyed legegységesebb képet mutató tere barokk, copf, kora klasszicista stílusú városi palotákkal. A Bécsi kapu tér 8. számú zárt félkörívű sarokerkélyes ház az Esterházy család tulajdona volt, utolsóként a volt miniszterelnök, gróf Esterházy Móric lakott benne. Udvarán egy több mint 50 éves védett szőlőtőke terem még napjainkban is. A mindenféle kezelés nélkül is egészséges Izabella-szőlő hajtása 1947-ben bújt elő a romok közül.

Alagút

Alagút

Négy évvel a Lánchíd befejezése után megindult a Várhegy alatti alagút építése, Clark Ádám tervei alapján 1857-re készült el. Különösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, a másik oldali későbbi munka. A Várhegy alatti 350 méteres közúti alagút építésekor a közvélemény előtt a terv kivitelezhetetlennek tűnt. A hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. Az Alagút tojás alakú boltozattal épült. A Lánchíd felőli bejáratát a hídhoz illően klasszicista stílusban alakították ki. A Krisztinaváros felőli torkolat már az építés korának megfelelően romantikus stílusban épült. Ezt ma már nem láthatjuk: a háborúkban elpusztult, és az Alagút nyugati kapuját új tervek alapján építették meg.

A Várhegy barlangjai

A Várhegy barlangjai

A Budai Várhegy várfalakkal határolt mintegy 40 hektáros felülete sasbércként helyezkedik el a Duna és az Ördögárok által vájt völgyek között. A hegy fő alkotótömege az ún. budai márga. Ez az agyaghoz hasonlatos anyag jó teherbíró képességű, de víz hatására elveszti állékonyságát, teherbíró képessége negyedére, harmadára csökken. A földtörténeti negyedidőszakban még a mai hegytető szintjén folydogáló ördögárok kavicsos hordalékot, majd az itt a melegvizű források 7-12 méter vastag mésztufatakarót terítettek a márga felszínére. Ez a kemény kőzetréteg akadályozta meg a Várhegy későbbi lepusztulását. Az édesvízi mészkő a Szentháromság tér környékén a legvastagabb.

Tuti menü